Az
történt, hogy maradt 5 dkg kókuszreszelékem, és gondoltam, készítek pár darab
raffaellóra hasonlító kókuszkrémes golyót egészséges változatban, csak úgy,
gondolomformán, recept nélkül. Ahogy adagoltam a hozzávalókat, utolsó
pillanatban úgy döntöttem, hogy mégis inkább egy pitét sütök belőle.
Hihetetlenül finom és könnyű lett, ami most csak azért bosszantó, mert nem tudom,
hogyan csináltam. Kb 5 dkg kókuszreszelék, 10-12 dkg zabpehely, 4 dl kefír, 1
reszelt alma és 3 tojás volt benne, édesítő, sütőpor, szódabikarbóna. A tetejére szórtam pár epret és almakockákat. Sajnos
nem írtam fel közben az adatokat, nem mértem le semmit, mert hát ugye eredetileg
nem is pitét, hanem kókuszgolyót akartam készíteni. Lám-lám,
a nagy felfedezések véletlenül születnek, lásd röntgensugár felfedezése, vagy a
Zsolnay tiger máz feltalálása. No nem mintha a pitémet ezekhez a találmányokhoz
tudnám mérni. Megpróbálom újra összeállítani ezt a csodás sütit és akkor tudok pontos receptet adni. Addig az emberiségnek sajnos nélkülöznie kell ezt a tudást. :)
Valami
ilyesmi lehetett, mint ez a kókuszos gyümölcspite, csak lágyabb lett a
tésztája.
Evvel
a kicsit vicces poszttal köszöntöm a tavaszt - így, március elsején - reménykedve
a madárcsicsergős, napsütéses tavaszi napok eljövetelében.
Tavaszköszöntő festésem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése